Fényjáték
Egy verőfényes nyári délután, amikor javában fotóztam az ifjú párt a templom előtt, miközben a fény a hátuk mögül gyönyörű élfényt adott a sziluettjüknek odalépett hozzám egy úr, rátette a kezét a vállamra és így szólt: fiatalember… nappal szemben nem fotózunk… Minden bizonnyal a jóindulat vezérelte, amikor megosztotta velem ezt a jó tanácsot, miután hosszasan figyelte ügyködésemet. Valóban, talán az egyik legelső lecke, amit mindenki megtanul amikor először fényképezőgépet vesz a kezébe, hogy abból nem lehet baj, ha a hátunk mögött van a nap amikor fotózunk. Kétség kívül egyszerűbb… Ugyanakkor érdemes kipróbálni, mennyivel izgalmasabb képeket készíthetünk akkor, ha kicsit bátrabban kezeljük a fényforrásunkat, és az oldalról érkező oldalfényt vagy súrolófényt esetleg a hátulról érkező ellenfényt felhasználjuk a kompozíciónkban. Általánosan érvényes, hogy ha a fény nem szemből, hanem oldalról esik a témánkra, akkor plasztikusabb lesz a kép, és ez egyre karakteresebben jelentkezik ahogy a fényforrás szöge nő, 90°-tól felfelé pedig már ellenfényről beszélünk. Az oldalról érkező fények az erőteljes árnyékokkal dinamikussá teszik a képet, a témánkon túl keményen jelentkező árnyékokon pedig segíthetünk derítőlappal esetleg vakus derítéssel. Ellenfény esetében két lehetőségünk van a kompozíciótól függően; vagy hagyjuk a témánkat “bebukni” (ez esetben még rá is segíthetünk rövidebb expozícióval) így szép sziluett fotót készíthetünk, vagy visszaderítünk a témára, és kihasználhatjuk, hogy a hátulról-oldalról beeső fény témánk kontúrján hangulatos élfényeket képez.
